« vissza

... a 2004. július 20-dikai EFOTT-os koncertről

   Taki úgy indult neki ennek a koncertnek, hogy a Timur Lenk életében ez lesz A Kitörés. Érvei szerint az EFOTT nulladik napján csak a blues-rock színpad él, tehát nincs konkurencia. Ráadásul rengetegen odamennek, hogy időben jó helyen tudjanak sátrat verni, aztán a sátorverés izgalmát egy jó kis Timur Lenkkel vezetik le. Hát jó, ha te mondod, hagytuk rá. Csak nehogy Timur Lenk-veréssel vezessék le, aggódtunk kicsit. Utánunk ugyanis a V-tech következett, ezért alapvetésként lobogó, kigombolt fehér ingben terveztük a fellépést és sok-sok szerelmes dalt készültünk előadni, és nem biztos, hogy az elvakult V-tech-fanok ezt poénnak tartják.

   Szóval hatalmas tömeg lesz, így a vízió. A Balaton partján sűrű erdőként fognak állni a népek, hogy bennünket hallgassanak, meg majd sűrű erdőként fognak hajlongani, amikor befejezzük.
   Nos, ez mind nem volt, de ez nem Takin múlt, hanem afasztuggyamin. Lehettek úgy százan, ami nem kevés, nade egy EFOTT-hoz képest ez nyúlfing.

   Bár gyanakodhattunk volna. Szépen mindenki megérkezett Fonyódra, ballagjunk be. Taki, a frontember ment elöl, mert ő tudott mindent, mi merre van. Mentünk kurva sokat, amíg kiértünk a partra, aztán a parton még kurva sokat. Volt pár lézengő ember, a büfések látványosan unatkoztak. Egy színpad, amire Taki csak legyintett, ez fika, majd meglátjátok a másikat, az az igazi, ami az EFOTT túlsó végén van. Hát mentünk. Csatorna kis híddal, pár bódé, aztán még mentünk kurva sokat. Aztán egyszercsak sűrű lett a nádas, így Taki telefonált, hogy merre is kell menni tunképp.
   "Hm, azt mondják, pár bódé, aztán egy kis híd valami csatorna fölött és azután van a színpad. Ezek szerint valahogy még tovább kell menni"-vonta le vezérünk a logikus következtetést. Azért sikerült megtalálni a színpadot, bár kellett hozzá az a két nagydarab biztonsági őr, akik határozottan állították, hogy őmögöttük már nincs EFOTT.
   Vettünk söröket és vártunk a sorunkra. Előttünk egy vegyes társaság volt három gitárossal, akik közül az egyik klasszikus punk volt fekete pólóval, lila taréjjal, ahogy azt kell. Borzasztó zúzásra számítottunk, de semmi ilyesmi nem volt, jellemzően a fiúk a műsort a Red Hot Chili Peppers Aeroplane-jével fejezték be. Valószínűleg a punkoknak is kell egy kis kikapcsolódás a mindennapi pogóból.

   Közben nagy nehezen megegyeztünk, hogy direktben nem szopatjuk a V-techet, pedig nagy volt a kísértés, hogy Müzli, Joghurt, Ribizli meg hasonló neveken mutatkozzunk be. Így csak a műfajt kalapáltuk. "Ennek a számunknak Úgy Szeretném Megérinteni A Kezed lett volna a címe, de a szöveg nem passzolt sehogyse, így inkább bevállaltuk a Kurva Anyád, Száncsánbarbit" és hasonlóan nívós felvezetéseket bírtunk előadni.

   Zeneileg nem voltunk a csúcson, a koncert leginkább a megkönnyebbülésről szólt, hogy nem kell ezrek előtt feszengeni. Leglátványosabb példája ennek Fisher volt, aki nagyon lelkes volt a minimálközönségtől, laza volt, mint Pinokkió szétcsavarozva. Emiatt gyakorlatilag mindent elbaszott, amit csak el lehet, viszont igazi orwelli duplagondollal hitette el magával, hogy ezt tulajdonképpen direkt poénból csinálja. Hogy ezt a közönség is bevette-e, az más kérdés.

   Mindenesetre amennyire látszott, nem okoztunk csalódást, hülyék azért voltunk. Ha lesz legközelebb, megpróbálunk nem a nulladik napon fellépni. V-tech ide vagy oda, mi tömegeket akarunk! Oszlatni.

   Emil nekünk. Sok mindent érthetővé tesz, köszönjük, kedves Stroci.

   "Innen Szegedről a 9.20-as vonattal indultunk, a pesti csatlakozás 1.00-kor indult, kibaszott sokan voltak, alig fértünk föl. Odaértünk nagy nehezen Fonyódra, onnét még másfél óra volt míg Bélatelepig eljutottunk. Már kurvára fáradtak voltunk - és részegek- de valahogy felállítottuk a sátrat. Ezután jutott eszünkbe, hogy Timur Lenk lesz és már csak fél óránk van, hogy újból berúgjunk.

   Tíz percet késtünk is rólatok, meg persze mi is kurvára más felé indultunk el. De szerencsére addig ismét be tudtunk rúgni, ergo jó volt a koncertetek :))) és jót is pörögtünk rá...
   Tehát: Nem ti basztátok el, hanem kibaszottul korán voltatok és utánatok a baszott Vtek vagy mi a görcs rohadtul lehangoló volt.

   Éppen azt dumáltuk rá egy nappal olyan 23:00 fele, hogyha most lennétek mennyire faszább lenne. Már csak azért is, mert rohadt sok jelentéktelen zenekar abból kifolyólag, hogy későn játszottak és a többi sátrakban tupc-tupc volt sok ember előtt tudott játszani. És ugye akkor már mindenki részeg és a hangulat is tetőfokára hág, nem úgy mint amikor süt a nap a 0. napon és sátor verés vmint egész napos utazás után becsöppen a koncertetekre."

« vissza