« vissza

... a 2001. április 18-ai és 25 -ei szegedi koncertekről

   Megfontolt embereknek, mint amilyenek világéletünkben voltunk, muszáj néha a jövőről is elgondolkodni, így nem árt eltöprengeni azon sem, mi lesz, ha egyszer eljön az idő és a nyáltenger ellep mindent és a zenénk nem kell már senkinek.

   Nos, a profilunknak legjobban egy vállalkozás felelne meg, amely lusta embereknek kínálna mentális szolgáltatásokat. Bárkinek, aki lusta valamihez, vagy épp nincs kedve valamilyen nyomasztó kötelezettségéhez, mi jó pénzért kiváló ideológiát találnánk ki arra, hogy az a bizonyos tevékenység miért is értelmetlen és felesleges alapjaiban véve, sőt, az illető tulajdonképpen világ hülyéje lenne, ha végrehajtaná azt a bizonyos vállalt vagy rásózott kötelezettséget.

   Az, hogy ebben már most is nagyok vagyunk, megmutatkozott abban, ahogy a múltkori vekkeres koncert után először megegyeztünk, hogy bizony ráférne most már egy jó kis próbálás a csapatra, mert mintha múlóban lenne az a közel egyéves periódus, mely során bármennyire berúgtunk és nem próbáltunk koncert előtt, egyszerűen nem tudtunk látványosat hibázni. Ahogy azonban közeledett a próba kitűzött időpontja, úgy kezdett ez a csapatnak egyre terhesebb lenni ez a vállalás, végül két nappal a próba előtt egy kis különítmény (amely a reménybeli Lelkisegély Kft. igazgatótanácsát alkothatná majd) megtalálta a megoldást: Semmi értelme a próbának, hiszen új szám úgy sincs a tarsolyban, a régieket meg úgyis el tudjuk játszani különösebb elbaszás nélkül, ha nem rúgunk be a koncert előtt.
   Hát nem jött be. A 18-ai koncerten a Nyers és a Kispál előtt első zenekarként józanon léptünk fel és mégis sikerült néhány látványos és több kevésbé látványos elbaszást belekanyarítani a produkcióba. Hozzá kell tenni, hogy Janó saját elmondása szerint a rossz beállítások miatt nemigen hallott a többiekből semmit, úgy meg valóban nehéz.

   Mindenesetre a 25-ei koncert, melyen Janó volt a soros seggrészeg, de mindannyian ittunk szépen, megmutatta, hogy ha viszont iszunk, képesek vagyunk még lejjebb menni a színvonalban.

   A közönségről: a 18-ai etelka-sori bulleren lineárisan emelkedő volt a hangulat, ahogy jöttek és rúgtak be szépen az emberek, a 25-ei föcis bulin viszont láthatóan nem rockkoncertre jöttek a népek. A koncert előtt kiballagtak, osztán amikor gyött a gépzene, szépen visszaballagtak. Minden esetre köszönet a kitartóan ropó pár részegnek.

   Még valami: Az Etelka soron nem csak hogy józanok voltunk, de még előre számlistát is írtunk (ritka!). Úgy terveztük, hogy kb. egy óránk van a színpadon, erre beterveztünk vagy 12 számot. Így azonban, hogy ilyen szokatlan állapotban játszottunk, valahogy lepergett a tervezett tucat szám hamar, oszt még volt egy csomó idő. Na ekkor kezdett el Taki poénkodni hogy ugye kell -e még dolgozni a gázsiért, meg hogy ha megkapjuk hama, akkor már most lehúzunk a színpadról, stb. Ezúton megkövetjük a szervezőket, nem volt kevés a gázsi, csak mi fogytunk ki az ötletekből, mit játsszunk, meg húztunk volna le hamar a színpadról inni.

   Utóbbi idők felfedezett maffia-tagja:

   Gépszíjszerelő Szaki - Melós kezeslábasában és svájcisapkájában odasomfordál a gyanútlan emberekhez, akik leültek 1 sört meginni, áratlan arccal megkéri őket, hogy fogják már meg egy pillanatra a nála levő gépszíjat, amíg ő meghúz egy csavart. Na ekkor ördögi kacajjal beindítja a masinát, a gépszíj pedig elkapja a gyanútlan áldozatot.

   Telefonszám-beíró Pasi - Nem szorul különösebb magyarázatra. A Tüzesvasas Muki jó haverja, az italozó férfiak telefonjába irkál bele hajnaltájt mindenféle nők, masszázsszalonok telefonszámát, csúf magyarázkodásra kényszerítve így őket másnap hitetlenkedő párjuk előtt.

Szenzáció!!! Vannak pozitív alakok is!

   Régóta tudjuk a Párnás Őrangyal létezését, aki a részegen botorkáló és hatalmasakat eső egyének és a talaj (betonpadka, vasúti sín, stb.) közé dug az utolsó pillanatban egy puha párnát, így a máskor gerinc, kéz vagy csigolyatöréssel járó esést néhány karcolással ússza meg az illető.

   Szintén sejthető már egy ideje egy másik pozitív figura, a Badis Csávó létezése. Sokszor ugyanis nincs más magyarázat, arra hogy a részegen kötekedő, nagypofájú és hihetetlenül szemtelen delikvenst hogyhogy nem verik agyon azok, akikkel éppen kötekszik. Ilyenkor valószínűleg az illető háta mögött védelmezőleg megjelenik a Badis Faszi, mint jóbarát, és bedomborítja hatalmas izmait. Sajnos elég elfoglalt lehet, mert néha előfordul, hogy mégsem jelenik meg.

   Hasonló logikai út vezetett a Sármőr felfedezéséhez, ugyanis nincs más magyarázat azokra az esetekre, amikor az embernek picsa részegen, több napos, izzadt pólóban végig ordenáré módon viselkedve mégis sikerül ágyba vinni egy nőt. Munkamódszere ismeretlen, sajnos ő sem sztahanovista.

« vissza