A koncertek:

2021. február 27. szombat, Lámpás (Budapest, Dob. u. 15.) Timur Lenk farsang! Vírusvédelmi búvártalálkozó.

A hírlevél, ha kő, ha nem és emil » A vendégkönyv » A TL a Fácsén » Timur Lenk-póló kapható »  
Koncertügyi manager: dr. prof. alk. Selyebi Péter, selyebi(pont)peter(kukac)gmail(pont)com, +36 70 560 4540
 

« vissza

XIX. rész: Pótkerekes kis lidércek

   A faluvége dombos környékén korán leült a homályos, és sejtelmes köd. A Bajszos Öreg Tóni kocsmájában még javában zajlik a társasági élet, amikor egy kis lény bújik elő a patakparti avarból. Szeme világít, füle piros, de alakja emberi. Csaképpen 30 cm magas, és egy pótkereket fog a kezében. Visítva elindul a falu felé, majd a nyomába szegődnek a társai. Ők is úgy néznek ki, mint az előbbi. A sötét tónusú ködben jobbra-balra röpködnek a hangok, titokzatos kis nevetések, majd a lidércek elérnek az első házhoz. Ebben a házban Grósz Károly öccse lakik, de ő most nincs otthon, úgyhogy a lidércek továbbálnak a második házhoz. Itt Jolán néni lakik. Most éppen otthon van, de nem egyedül. Vendége van: Zoltán, az öreg papa. Zoltán papa most éppen nagyban pumpálja Jolán nénit, és azt ordibálja közben hogy a japán császár egyszer sem járt Japánban.
   Az egyik kis lidérc feltünően hasonlít Doszpot Péterre, és egy kis pisztollyal tökönlövi Zoltán papát. Hát az pedig ezt meg sem érzi, csak kefél tovább, és vörös fejjel ordít...
   A kis lidércek újból továbbállnak, és bemennek a Bajszos Öreg Tóni kocsmájába. Rendelnek egy korsó sört, koccintanak, és eléneklik a Himnuszt. Ezután haza lődörögnek a csendes, sötét erdőbe, az avarok alá, hogy aludjanak egy jót. "Jaj de sáros az idő"-mondja az egyik.

« vissza