« vissza

ALKOHOLÓGIA 1.

A Méregkeverő és a Pumpás Faszi

   Az első két bandatag, akiknek fény derült kilétére. Igen fontos, hogy az elkövetés módját e két gazember azonosításával egyidejűleg állapítottuk meg.

   Ezek ketten, a Méregkeverő, meg a Pumpás Faszi párban járnak, az egyik mérget csempész az áldozat italába, a másik pedig elalvás után jól felpumpálja, aztán reggel meg csak néz a szerencsétlen és fingik rakásra. Mivel ez számos emberrel előfordul világszerte, két eset lehetséges.
a.) Világméretű bűnszövetkezetről van szó, amelyek tagjai a szabadkőművesekhez hasonlóan mindenütt ott vannak. Tagjai esténként mérget és pumpát vesznek magukhoz, majd sötét kacagással vetik bele magukat az éjszakába, hogy mérgezzenek és pumpáljanak, amerre csak látnak.
b.) Ez a valószínűbb. Ez a két muki olyan, mint a Mikulás, az is egyetlen éjszaka szétosztja mindenkinek az ajándékokat. A különbség az, hogy ezek mindennap dolgoznak.

A Körhintás Bácsi

A Körhintás Bácsi közvetlenül lefekvés után oson elő, a védekezni képtelenül heverő áldozat alá tolja a körhintáját, aztán beindítja a szerkezetet. Az eredmény azonnali émelygés, tengeribetegség, rosszullétfokozódás. Bulikon is gyakran megjelenik, hogy ne legyen túl feltűnő, ilyenkor nem a szokásos eszközét hozza magával, hanem egy japán gyártmányú zsebkörhintával operál.

A Bokszoló

   A Bokszoló viszonylag ritka, a hirtelen elfogyasztott sokadik feles után lép akcióba. Az ember keze a pohárkával még fönt van, arca kissé felfelé áll, nem látja, mi van közvetlenül előtte. Ezt a pillanatot a Bokszoló nyomban kihasználja és irtózatos gyomorszájast nyom az illetőnek, aki menten sugárban okádni kezd. Egyébként gyáva fickó, csak meglehetősen ittasakkal mer kezdeni.

A Répaárus

   És ha már a hányásnál tartunk, a Répaárust nem is nagyon kell magyarázni. Nagyon ügyes kereskedő, úgy sózza el az áruját, hogy észre sem lehet venni. Mégis több jel mutat a működésére: a hányadékban mindig jelen levő répa, valamint a zsebben levő pénzmennyiség jelentős csökkenése egyaránt a nagy mennyiségű répa vételére utal. Az arányosság is megfigyelhető: minél többet iszik valaki, a Répaárus annál több répát ad el neki suttyomban. A zsebben sokkal kevesebb pénz marad, az esetleges okádásnál pedig sokkal több répa kerül nap- illetve holdvilágra. Árai meglehetősen változóak, mindig ahhoz a helyhez illeszkedőek, amelyikben iszik az ember.

Az Aneszteziológus

   Észrevétlenül becserkészi az óvatlan vigadozót, térül-fordul, először az italba csempész egy kis altatót, majd amikor az áldozat ettől enyhén dekoncentrálttá és figyelmetlenné válik, akcióba lép. Megvárja, amíg a kiszemelt célpont mélyebbet lélegzik, ekkor előugrik és az áldozat arcára szorít egy kloroformos rongyot (a modernebbek egy légzőmaszkot, amit a hátukon cipelt palackból táplálnak magasnyomású gázzal), ettől a békés mulatozó rajtaütésszerűen elalszik, kimarad a buli hátralevő részéből, reggel pedig ostobán néz és nagyon nem érti, hogy mi történt vele, hacsak nem rémlik fel neki egy gyanúsan sündörgő kis alak szemmelláthatóan nedves ronggyal vagy gázmaszkkal a kezében.

A Hipnotizőr

   Egyes vélemények szerint a fenti hatást nem az Aneszteziológus , hanem a Hipnotizőr éri el, ez egyben megmagyarázná az eddig megmagyarázhatatlannak tűnő emlékezetkieséseket is, valamint azt, hogy az ártatlan mulatozó időnként miért iszonyú kínos helyzetben tér magához. ("... Már alszol is... Két óra múlva lábraállsz, odaballagsz az első utadba kerülő rendőrhöz, megpróbálod lepisálni, ha félreugrik, kergeted. Aztán kilógó pöccsel lefekszel hanyatt a főtéren, és amikor a legtöbben vannak, hirtelen felébredsz, és nem emlékszel semmire...")

A Tüzesvasas Muki

   A Tüzesvasas Muki nem csak a hangulatkarbantartó üzemegységek környékén bukkan fel, de ilyenkor hatása annál pusztítóbb (lásd később). Nagyon aljas. A valódi pusztítást ugyanis nem maga végzi, hanem másokra bízza, egyfajta katalizátorként funkcionál. Türelmesen sunnyog és heherészve izzítgatja a kezében tartott vasrudat, míg eljön a megfelelő pillanat. Ekkor viszont gyorsan cselekszik: a forró vasat egy pillanatra áldozata nyakához érinti, ha több az ideje, mindkét oldalon. Az áldozat szinte semmit nem vesz észre, viszont a nyakán oldalvást marad egy (két) kék folt, amiből aztán otthon iszonyú kínos jelenetek adódnak. Ez persze ivás nélkül is előfordulhat, de ez csupán azt jelenti, hogy a Tüzesvasas Muki időnként merő szadista élvezetből a kis csapat többi tagja nélkül, saját szakállára maszekol. Ám ha a komplett banda üt rajta az emberen, nincs kegyelem. Az érintés után ugyanis jön a Hipnotizőr , aki csak csettint és már a feledésbe is veszett az a fura nyaktáji fájdalom. Otthon pedig nem elég a mérgezés utóhatásait kiheverni, hanem az asszony folyamatos balhézása közepette kell rájönni, miért vagdossa a tányérokat a földhöz és emleget megcsalást. Pedig csak csendes sörözés volt az este, semmi egyéb.

A Tereprendező

   A Tereprendező nyugis fickó, ugyanis általában van ideje dolgozni. Munkája akkor kezdődik, amikor az áldozat betér a kocsmába. Ekkor nekilát és komótosan nekiáll tereprendezni: arrébb tolja az utcákat, kicseréli az utcanévtáblákat, más színűre vakolja a házakat, park helyébe lakótelepet tesz, találomra odahelyez egy folyót, stb., stb., attól függően, mennyi időt tölt el az ember az ivással. A Tereprendező a kocsma közvetlen közelében kezdi tevékenységét, onnan elindulva egyre nagyobb távolságokba jut el, ha elég ideje van, átfesti még a városnév-táblát is. A hatás megdöbbentő. Az áldozat kilépve a kocsmából még azt hiszi, hogy egyszerűen hazajut. Itt balra, ott jobbra, amott a zöld ház utáni parkon át... És a Tereprendező jóvoltából ez így nagyon nehezen szokott sikerülni. Az ember hosszan, elveszve mászkál összevissza, semmit nem talál, semmi sem ismerős. Amikor végre úgy érzi, hogy végre tudja, hol van, a következő sarkon szinte mindig kiderül, hogy csak egy szadista tréfának esett áldozatul. A Tereprendező kedvenc trükkje ugyanis, hogy időnként egy darab ismerős terepet meghagy, amit aztán körülvesz tökéletesen más környezetből vett tereptárgyakkal. Szélsőséges esetben az áldozat hosszas bolyongás után kijut egészen a város széléig, ahol aztán a tábla felirata végleg sokkolja.

------------------------
Hoppa_ megjegyzése:

   A Tereprendező egy másik szívesen alkalmazott eszköze a Temporális Út, amely csak bizonyos időintervallunokban létezik. Ennél még fifikásabb a Temporális Egyirányú Út, ami ráadásul kizárólag az egyik irányba nyílik meg.

Ugyancsak Hoppa_ felfedezettje

A Teleporter

   Definíció szerint a teleportáció az a jelenség, amikor az ember az egyik helyről a másikra kerül, mégpedig zéró szubjektív idő alatt. Ezt a józanul még meglehetős szkepszissel fogadott esemény egy kevésbé lájtos sörözés során bizonyíthatóan előáll. Egy darabig iszogat az áldozat, a következő pillanatban pedig -a Teleporter jóvoltából- egy ismeretlen ház udvarán áll letolt gatyával, a körgagról pedig hatvanan figyelik és nem értik, mit keres ott hirtelen.

A Slágos Ember (más néven a Létolvaj)

   Ez a sunyi alak állandóan egy hosszú, hajlékony műanyag csövet hord magával. Odaoson az asztalhoz, a ruhaujjából kicsúsztatja a szájában végződő műanyag csövet, bele a gyanútlan mulatozó poharába, gyorsan kiszippant belőle valamennyit, majd fürgén távozik. A polgár meg nem érti, hogy mitől fogy úgy a söre, még alig kortyolt bele párat a poharába, aztán már alig van. Persze rendeli a következőt, ahhoz ismét odatörleszkedik a Létolvaj, szóval megint rendelni kell újat. Később aztán a Méregkeverő , valamint a Hipnotizőr gondoskodik róla, hogy a mámor és a rosszullét előálljon, ráadásul a többiek sem tétlenkednek. A végeredmény a legtöbb esetben igen-igen csúfos.

A Sminkmester

   A sunyi disznaja azért maradt háttérben idáig, mert nem közvetlenül a szórakozót támadja meg, hanem a környezetében tartózkodó ellenkező nemű egyedeket, ennek persze végeredményben az ártatlan alkoholfogyasztó issza meg a levét. A Sminkmester alattomosan kivár egy darabig, aztán előveszi kellékeit: az alapozót, a púderpamacsot, szemfestéket, rúzst, miegyebet, aztán mindezeket alkalmazni kezdi a környezetben található nőkön. A hatás természetesen az, hogy az italozással eltöltött idő függvényében a nők egyre jobban néznek ki. Ha elég ideje van, a Sminkmester alkalmazza a modern színpadtechnika legújabb vívmányait is, pl. a képlékeny anyagból készült maszkot, ennek segítségével aztán a legrandább nőstényből is képes csábosan kacér Cindy Crawfordot varázsolni. Legvégül, tevékenysége betetőzéseként némi feromonnal is meghinti művét.
   Persze az ilyesminek az ártatlan áldozat csak igen nehezen tud ellenállni, beindul az ösztönös hódítási folyamat, stb, stb. Reggelre persze az összes felhordott smink lekopik a nőről, az előző esti gondtalan szórakozás pedig villámsújtotta döbbenetté válik, amit ráadásul iszonyú kínos magyarázkodás, rosszabb esetben hosszú, kétségbeesett lekoptatási procedúra követ, közben a Sminkmester jókat röhög a markába.

« vissza