Villiers de Bouzainville :
Vörös és fehér - 1. rész

   Párizsban ma reggel az átlagosnál is nagyobb dugó volt. A tömegközlekedési dolgozók napok óta sztrájkoltak a legújabb nyugdíjreform miatt, nem járt sem a metró, sem az RER.
   Julien magában kuncogva araszolt a forgalommal. Tulajdonképpen kedvelte a helyzetet: amióta nem működött a tömegközlekedés, az emberek jobban kijöttek egymással. Volt közös ellenségkép, hisz mindenki utálta a Köztársaság elnökét, ezt a kis magyar Napóleont, majdnem mindenki együtt érzett a tüntetőkkel és a szomszédok, ismerősök közös autóval mentek dolgozni, hogy kisebb legyen a forgalom.
   Juliennek ezen kívül még egy oka volt arra, hogy élvezze a helyzetet: pénisze immáron pár perce a szomszéd lány szájában volt.
   Julien régóta szemezett a szomszéd kiscsajjal, aki egy lengyel vízvezetékszerelő legidősebb, legszőkébb és legformásabb lánya volt. A legidősebb ebben az esetben 18 évet jelentett. Agnieszka a Lycée Buffon utolsó éves diákja volt és reggel ott stoppolt a ház előtt az iskolacuccaival.

   Ahogy beszállt használt öreg Renault-jába, Julien észrevette a szomszéd lányt és intett neki. Röviden megbeszélték, hogy egy irányba mennek: Julien melózni a 16. kerületi kapitányságra, Agnieszka pedig a suliba a Boulevard Pasteur-re. A kocsiban szó-szót követett és mire észbekaptak már vadul csókolóztak is. Julien jóképű volt, de nyomozóként azért sejtette, hogy a lány nem azért ilyen kedves vele, mert 15 perc alatt ennyire megkedvelte. Ha tippelnie kellet volna, azt mondja, hogy a lány a potya fű reményében teszi, amit tesz. Julien ugyanis megosztotta vele, hogy a 16. kerületi kapitányság kábítószerosztályán dolgozik.
   Tulajdonképpen mindegy is miért teszi, amit tesz gondolta, a lényeg az, hogy mire hajlandó. A csókokat követően a lány keze Julien farkára tévedt, közben a nyomozó a kis atlétán keresztül simogatta a lány vadítóan jó melleit és áldotta az eget, hogy ezt a sötétített üveges öreg tragacsot választotta.
   Agnieszka hamar átvette a kezdeményezést: levette a kis toppot és kigombolta Julien sliccét. A fiú megemelte a fenekét, hogy segítsen a lánynak elővarázsolni szerszámát. Agnieszka nem is késlekedett ezzel: elővette a már megmerevedett hímtagot és nyaldosni kezdte a srác makkját miközben mélyen a szemébe nézett. Julien viszonozta a tekintetét és azt mondta neki:

- Kapd be tövig!

   Legnagyobb csodálkozására pénisze, amely egyébként a maga 20 cm-es hosszával nem volt kicsinek mondható, egy szempillantás alatt eltűnt Agnieszka szájában, épp csak a heréi lógtak ki egy kicsit. A lány pár másodpercig a szájában tartotta Julien farkát, aztán vadul szopni kezdett. Julien nem volt szadista, de ezután a kezdet után úgy gondolta, hogy nem elégszik meg egy sima szopással: a lány fejét ütemesen a farkára tolta és időként oda is szorította, amíg a lány öklendezni nem kezdett. Amikor érezte, hogy élvezni fog, Agnieszka fejét a péniszéhez szorította és úgy élvezett, hogy makkja a lány torkában volt. Agnieszka hörögni próbált, de nem tudott és ez Julient mérhetetlen kéjhez juttatta.
   Miután elcsendesült, elrakta immáron lekókadt farkát és begombolta sliccét. Megkérdezte a sminkjét igazgató lányt:

-Mondd, pornózással keresed a bulizásra valót?
- Á, a suliban a srácok ennél sokkal durvább dolgokat csinálnak velünk. Te egész gyengéd voltál - válaszolta Agnieszka.
- Az jó, épp szabadkozni készültem - nevetett fel Julien.
- Ne szabadkozz, inkább légy hálás! - mondta a lány.
- És manapság hogy szokás egy szopást meghálálni? A 68-as póz például jó lesz?
- Mi az a 68-as póz? - kérdezte Agnieszka.
- Leszopsz és jövök eggyel - nevetett ismét Julien.
- Vicces. Inkább szerezz nekem valami fasza füvet! - replikázott a lány.

   Így legyen ötösöm a Lottón, gondolta Julien. Ekkor azonban a gimi elé értek és Julien kinyitotta az ajtót.

- Meglátom mit tehetek érted - válaszolta Julien majd elbúcsúzott és kikanyarodott az útra.

   Julien továbbautózott a kapitányság felé és még időben érkezett a Rue Faisanderie-re. Hétfő lévén ma nem volt ildomos késni, reggel 8:00-kor ugyanis a szokásos hét eleji értekezletet tartották az osztályon és Mazade hadnagy szeretett fegyelmet tartani. Juliennek még volt annyi ideje, hogy a kávégép felé vegye az irányt. Agnieszkának hála nem volt szüksége arra, hogy kávéval serkentse magát, de a gép körül reggelente összegyűltek a kollégák és rengeteg folyosói hírt lehetett gyorsan beszerezni.
   A kávégép körül azonban minden üres volt, sőt ami még furcsább volt, a folyosókon sem mozgott senki. Julien nem értette, így hát íróasztala felé vette az irányt. Az osztályon sem volt senki és a kapitányságon furcsa hangulat ült. Julien ekkor a gyilkossági csoport egyik fiatal nyomozóját, Serge Wagniert látta meg a folyosón a központi eligazító felé sietni. Julien utánaindult.

   Amikor belépett az eligazítóba néma és döbbent csend fogadta, annak ellenére, hogy a helyiség tele volt zsarukkal. Julien már épp valami vicceset készült mondani, amikor tekintete a kivetítőre tévedt: egy halott férfi fényképe volt ott. A férfi egy tisztáson feküdt meztelenül és vérbe fagyva, de ami a legborzasztóbb volt, a férfi nemi szerve szét volt marcangolva...

   A lány meztelenül feküdt a félhomályban. Gyönyörű teste ernyedten és kielégülten terült el a hófehér selyemágyneműn. Hófehér bőrén csillámporszerűen ragyogtak apró vörös szeplői, amelyek testét teljesen beborították. Szeplők voltak a bokáján, combjain, hasán, keblein, nyakán és arcán mindenütt. Gyermekkorában nyaranta a szeplők annyira telepöttyözték testét, hogy barátai és rokonai csak Pötyinek szólították. A lány annak ellenére, hogy imádta szeplőit nem szerette becenevét.

   A napot azóta kerülte, amikor a St-Tropez-ban - ahol szüleivel a nyarakat töltötte kis halászkunyhónak faszonírozott luxusnyaralójukban - egy 14 éves fiú, Serge órákon keresztül csúfolta szeplői miatt. A dolog azért fájt neki különösen, mert az előző nyár óta szerelmes volt belé 12 éve minden lelkesedésével. Miután a strandon a fiú a zokogásig zaklatta, hazaszaladt és bezárkózott szobájába. Apja, akivel egyedül élt mióta anyja elhagyta őket egy jóképű honduras-i szélhámosért, hagyta, hogy kibőgje magát és csak utána kopogott ajtaján.

   A lány kis kék-csíkos fürdőbugyijában feküdt az ágyán. Miután kiöntötte a szívét, a lány megnyugodott, apja pedig végigszámolta serdülő testén a szeplőket. Összesen 259 szeplője volt. A rituálé és apjának simogató, becéző mozdulatai, amelyekkel a szeplőket számolta 12 éves lánya testén, olyan reakciót váltottak ki a lányból, amelyek addig ismeretlenek voltak számára. Borzongással vegyes elégededtség töltötte el és önkéntelenül is apjához bújt. Megértette, hogy ez az érzés más, mint amikor gyermekként szeretteihez bújt, de élvezte a helyzetet.

   Amikor apja kiment a szobából, végignézett szeplőin és keze önkéntelenül is végigsimította testét. A lány arra gondolt, hogy apja végigszámolta ugyan a szeplőit, de neki valójában nem 259, hanem 260 szeplő borítja testét. Bársonyos és puha szeméremajkai rejtették a titkos 260-ik szeplőt, amelyet a lány a leginkább kedvelt. Kezével megkereste a rejtekhelyet és végigsimított rajta. A borzongás, amely az apjával folytatott játék során hatalmába kerítette, ismét átjárta testét és a lány halkan sóhajtott egyet. Érezte, hogy teste olyan választ ad az érintésre, amelyet nem ismert.

   Az érzés újszerűsége mellett annak erőteljessége is meglepte a lányt. Érezte, hogy puncija nedvesedni kezd és ujjaival végigsimított egyre nedvesebb és érzékenyebb szeméremajkain. Kezei kalandozásba kezdtek még szőrtelen szeméremdombján és felderítették az eddig ismeretlen zugokat. Középső ujja hegyét bedugta érintetlen, de forró és nedves vaginájába. Az első igazi nyögés ekkor szakadt fel torkából. Közben másik kezével ösztönösen körkörös mozdulatokkal csiklóját símogatta. Elképzelte, hogy Serge símogatja testét, csókolja hamvas ajkait, harapdálja édes kis nyakát és izmos kezeivel megfogja az Ő pöttyös kerek fenekét. Közbe egyik kezével alig kerekedő mellét símogatta, másik kezével egyre gyorsabban izgatta punciját. Már nem csak puncija volt nedves, egész teste izzadságban fürdött. Mikor elengedve zsenge kebleit ujját bedugta fiatal testének hamvas barlangjába, hirtelen elemi erővel tört rá a kéj: a lány életében először elélvezett. A gyönyör elemi erővel járta át testét, amely megfeszült a kéjtől, majd elernyedt. A lány sokáig nem tért teljesen magától a kéj tengerében történt első megmártózását követően.

   Tudta, hogy ez az érzés és az a törekvés, hogy minél többször átélje meg fogja határozni életét. Amit nem tudott, hogy testén valójában nem 260, hanem 261 szeplő van, amelyek közül a legkülönsebb a tarkója felett, dús vörös fürtjei közt bújik meg és igen különös formájú: a nagyobbacska pöttyön alul két kis fogra emlékezetető kinövés volt. És amit szintén nem tudott, hogy ez a különös anyajegy meg fogja határozni, nemcsak az ő életét, de mások halálát is.

Vége az 1. résznek, folytatása következik...