« vissza

... a 2002. augusztus 4-i Szigetes koncertről
(www.musicmagazin.hu, 2002. 08. 18. 17:27)

   Ökumenikus Timur Lenk

   Már több, mint egy hete, hogy elhagyott minket a Napvilág és véletlen egybeesésként a Szigetnek is vége lett- sivár, sötét, munkás életünkbe reménysugárként hatol be és a nosztalgia kéjes libabőrözésével ajándékoz meg egy-egy random előkerülő tárgyi emlék (műsorfüzet a csomagtartó aljáról, stagepass a kimosott hátizsák bugyrából, a sarokbahajított koszos bakancs...).
   Vagy éppen az előhívatott fotók, például. A szívből jövő kacajok még mindig a fülembe csengenek, mikor meglátom ezt a féltucat (sosemelég)öreg diákot Szegedről -még a '90-es évekből, mikor az egyetem még Jate néven futott- most éppen mindenféle világvallás képviselőinek öltözve.

   A tavalyi trendet megtestesítő, elsöprő sikerű bojgrupp-performanszot most az ismét felcsapó etno-láz meglovaglásával kísérlik meg űberelni, ami alapjában sem könnyű feladat- de nem hőseinknek!
   Taki Aranyszájú Zozó (nevezzük "jobb híján": "énekes"-frontembernek) a keresztény világot püspöklila cuccban reprezentálta, Halász "Bunkófiser" Rabbi gitározó Jahve Adonájozott egész este, Junger sógor basszgitáros valami kimondhatatlan nevű (Brahmazsurnaliszta-Szivarpusztitta, Szamarhatbaszta-Dzsuvaputri ura- a szerk.) maharadzsa képében vállalta fel a hinduizmust, Lőrinc Dörti szólógityós a taoizmus mellett tört lándzsát. Janó dobos az iszlámot vállalta, turbánban, de láttam indiánt is. A kollektíva feltett szándéka a Sziget lakosságát TL-rajongóvá szektásítani- a misszió vitathatatlanul eredményes lehet csak. Lássuk, hogy miért.

   A vasárnapi Pesti Est-színpadi repertoár a válogatott TL-gyöngyszemeket is felölelte, de nagyon kiválogatva: Héj József, Népdal, Kóbi bácsi, Verd ki babám, Senkisenki, 1 tál dödöle, Bösendorfer. Emellett jutott idő az új szerzemények bevezetésére: a fiktív szovjet gulágos emlékekkel feldúsított Kraftwerk-klasszik, "Das Model" is megérett arra, hogy a TL végre bevegye műsorába. "Kultúr-rap" címmel Eminemet megszégyenítő, a Belgát hátrautasító entellektüel ganxta-géppuskaszájjá változott Zozó aranyajka- a bakik is jó poénok lettek!
   "Rakkendrolldídzsé"- már a címe is sokatmondó- a rock (tetsz)halálától Robbie Williams-en át Fatboy Slim-ig, a dj-kultúra mindent elsöprő tendenciáját jelenti, frappánsan felöleltve a kultúrtörténet e sokat vitatott részét!
   "Nosztalgia rulez": a kivénhedni gyárilag képtelen exJatésok ismét univerzalizmusukról tettek tanubizonyságot: szolidarítanak a spleen-nel kacérkodó magyar gitárzenekarokkal (HS7, Quimby, Hiperkarma...), miszerint régen sokkal jobb volt, mint ma. Kicsit én is elszomorodtam, mert egyre kevesebb a közönség közt az ismerős arc (kiöregedés, családalapítás, meló, csúz-lájf...), azok is minden évben egyre keskenyebb mosollyal üdvözlik egymást...de hát, szelavi... A vágtató punkok viszont egyre lelkesebbek és fiatalabbak a porkavaró dühöngőben. De a mi nyugdíjas lábaink is lassan megindulnak a virgonc ska számokra.
Egyedül a TL nem okoz csalódást: nem hogy fakulnának az évek során, hanem egyre inkább kibomlik eddigis bőségszarura emlékeztető tehetségük és muzsikai virtuozitásuk.

   Élőben van lehetőség a megtérésre/konfirmálásra, legközelebb aug.24-én, a BP Parádé után, a Ráckert záróbuliján, sötétedés tájban hozzák a fényt a srácok!
   Kötelező virtuális lelkigyakorlat: a Timur Lenk site, ahol fotók is vannak, de előbb-utóbb a mi képeink is kész lesznek. Tessék addigis gyakorolni az egyik legszebb erényt: türelem!

perzsa

« vissza