A koncertek:

Nincs(enek)

A hírlevél, ha kő, ha nem és emil » A vendégkönyv » A TL a Fácsén » Timur Lenk-póló kapható »
Koncertügyi manager: dr. prof. alk. Selyebi Péter, selyebi(pont)peter(kukac)gmail(pont)com, +36 70 560 4540

« vissza

... a 2001. augusztus 4-i Szigetes koncertről

(www.mjuzik.hu, 2001. 08. 06.)

   7-kor átzarándokoltunk az Est Színpadhoz, mely az ex-Tilos helyszínt vette át, céllövöldével kiegészülve. Itt nem más világsikervárományos (már mióta...!) szándékolt fellépni, mint a Szegedet kinőtt Timur Lenk Mágikus Gúla Tánczenekar. A Jatéról (most Szete vagy mi a neve) kirajzott öregdiákok (mind a zenekar, mind a rajongóik, így a cikkíró is) nagy örömmel borulnak egymás nyakába, és kezdődik a koncert. Vaka-vaka gitár, á la San Fransisco utcáin, kivételesen (a bandához képest, persze) jól szólnak. Az energikus dalok punk áramlatait megszimatolták a környékbeli tarajasok és komoly pogózásra szánták magukat. (Cinikusan találgattuk, hogy milyen szakosok lehetnek/lehettek, hogy így beindulnak Timurékra, de ez a rajongás pusztán A ZENE számára szólt).

   A zene, néha diszkó, máskor valcer ("Hé, József, kezedben a fegyverrel, mondd hova mész"- a Jimi -mármint Hendrix- klasszikus keringőre), punk, rákenrol, etno, a szövegek ehhez idomítva: hippihimnusz a "Woodstocki busz"-hoz, "Kóbi bácsi r&r"- tanyasi rogzene, gyermekmondóka keménykedéssel, irónikus fogyasztásellenes propaganda ("Nem megyek én iskolába, inkább megyek mekdonáldszba..." echte ungárische gitármotívummal, illetve színpadi show elemekkel is bővült a performansz.
Míg eddig a színpadi mozgásuk a sör körüli sürgés-forgásban (miatta fel-, lejönni a színpadról) kulminált, most igazi, hónaljmirigyet sárgító paródiát láthattunk: "Szükségem van rád" címmel; az átköltött szöveget nem csak a nyomdafesték nem tűrné..., az átöltözött srácok pedig hávájingben pompáztak és hozták a bojgrup-mozgásokat. Takács bevallása szerint hosszas munka előzte meg a bemutatót, ennek némileg ellentmond az ingujjakról lelógó árcédula az egyik legmenőbb turkáló állatemblémájával.

   De HIBÁTLAN volt. A "Fernyőfa halála" című Tannenbaum-feldolgozás pedig a Karácsonnyal azonosított, de kb. 200 éves fenyőállítási szokás brutalitását láttatta velünk - a fa szemszögéből. Az örökzöldbe beöltözött zenekartag minden tűjével tiltakozott a motorosfűrészes ellen, de hiába.
   Ez sem volt rossz! A buli után cd-t is vásároltam azon nyomban; még hallunk róluk, ez biztos!!!

Perzsa

« vissza